Nincs elég akksi ahhoz, hogy a világ összes járművét villanyosítsuk
A szállítmányozásra és a tömegközlekedésre kellene koncentrálni az erőforrásokat.
A közúti közlekedés során felhasznált fosszilis energiahordozók jelentik az ember által okozott, üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának 16 százalékát. Ennek következtében a Föld atmoszférája felmelegszik, ami klímaváltozást idéz elő. Nem is beszélve a légszennyezésről, amelynek komoly egészségkárosító hatása van, ennek kezelése pedig a világ adófizetőinek évente több milliárd dollárjába kerül.
Ugyanakkor az elektromos autók egyre olcsóbbak lesznek, a hatótávok napról-napra javulnak és egyre több helyen lehet újratölteni a villanyos járműveket. Bizakodásra okot adó hírek – gondolhatnánk. Itt egy egyszerű és kényelmes megoldás, a károsanyag-kibocsátás problémájára. Ha mindenki átülne a belső égésű motorral hajtott autójából egy elektromosba, ugyanúgy közlekedhetnénk tovább anélkül, hogy kinyírnánk a bolygónkat. Ráadásul nyugodt lelkiismerettel élvezhetnénk az új kocsinkat, ami csöndes, olcsó hozzá az energia és szórakoztató vezetni.
Ezzel mindenki csak nyerhetne, igaz? Sajnos azonban ez nem olyan egyszerű, mint az első ránézésre tűnik.
Nem hagyható figyelmen kívül a tény, hogy az elektromos járművek előállítása is károsanyag-kibocsátással jár, ahogy a legtöbb esetben annak a villamosenergiának az előállítása is, amely a meghajtásukról gondoskodik. Még ha sikerül is megoldani ezeket a problémákat (vagy egyszerűen csak nem veszünk róluk tudomást), van egy sokkal nagyobb akadály, amely meggátolja, hogy az elektromos járművek jelentsék a megoldást a klímaváltozásra.
2019-ben a világon nagyságrendileg 160 gigawattórányi teljesítményű lítiumion-akkumulátort gyártottak. Ez kicsivel több mint 3 millió standard range Tesla Model 3-as elkészítéséhez lenne elegendő. De csak akkor, ha nem használnák fel őket mobiltelefonokhoz, tabletekhez, laptopokhoz.
Egyes becslések szerint a teljes jelenlegi akkumulátorgyártó-kapacitás (beleértve azon gyárakat és üzemeket is, amelyeket jelenleg még csak építenek) 2028-ra éves szinten 40 millió elektromos autó legyártását tenné lehetővé.
Ez első hallásra rengetegnek hangzik. Igen ám, de csupán 2019-ben közel 100 millió autót, furgont, buszt és kamiont készítettek el világszerte. Valamint jelen pillanatban nagyjából 1,4 milliárd motorizált jármű közlekedik szerte a világban. Ez a szám pedig jó eséllyel növekedni fog, hacsak nem történik valami drasztikus változás az emberek közlekedéshez való hozzáállásával kapcsolatban. Például elkezdünk öles léptekkel átállni olyan más, alternatív megoldásokra, amelyek forradalmasíthatják azt, ahogy az emberek eljutnak A pontból B-be.
A 2028-ra valószínűsített szinttel számolva is 35 évre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi járműállományt elektromos modellekre cseréljük. Ez pedig nem elég gyors ahhoz, hogy elkerüljük a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit.
Mivel ebből is látható, hogy a szükséges időn belül lehetetlen elektromosítani az összes közlekedési eszközt, más módot/módokat kell találni arra, hogy szén-dioxid mentessé tegyük az utazásainkat. Például sétálással, kerékpározással, tömegközlekedéssel vagy távmunkával.
Ennek köszönhetően a lítiumion-akkumulátorokat elsősorban olyan járművek gyártásához lehetne felhasználni, melyek nagy távolságokat tesznek meg, vagy jelentős mennyiségű árut szállítanak. Buszok, szemeteskocsik, nemzetközi fuvarozásban résztvevő kamionok vagy a futárszolgálatoknál használt teherautók – mind kiváló jelöltek lehetnének a villanyosításhoz.
Az egyszerű, hétköznapi emberek – mint te vagy én – sokkal egyszerűbben el tudnák érni az úticéljukat kerékpárral vagy tömegközlekedéssel, mint egy teherautónyi élő állat, csomag vagy kommunális hulladék.
A kereskedelmi célú haszongépjárművek elektromosítása számos járulékos előnnyel is járna. Jelen pillanatban ezek a járművek leggyakrabban gázolajat használnak üzemanyagnak, amelynek elégetése során a kipufogórendszeren keresztül százszor annyi egészségre ártalmas részecske kerül a levegőbe, mint a benzin esetében.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) adatai alapján, 2015-ben a légszennyezéshez köthető halálesetek nagyjából 83 százalékáért a dízelüzemű járművek voltak a felelősek. Ráadásul az elektromos autókra váltás azt a problémát is egycsapásra megoldaná, hogy a dízel autók motorja rendszerint olyan zajos, mint egy traktor.
Nincs más megoldás, csökkenteni kell az autók számát. A legtöbb ember számára ugyanis csak úgy érhető el a CO2 menetes közlekedés, ha kerékpárra, tömegközlekedésre, elektromos rollerre vagy villanyrobogóra váltunk. Esetleg egy fényesen csillogó új Tesla helyett, egy pár új cipőbe fektetünk és sétálunk. Esetleg otthonról, home office-ban dolgozunk.
Ezen megoldások közül néhány esetben ugyanúgy élvezhetnénk az elektromos mobilitás CO2 mentes előnyeit, anélkül, hogy jelentősen megterhelnénk az akkumulátor iparágat. Például a 2019-ben legyártott akksik kevesebb mint 1,4 százaléka elegendő lenne ahhoz, hogy a Magyarországon élő kevesebb mint 10 millió ember mindegyike elektromos rollerrel járhasson.
Gondoljunk csak bele, a magyar lakosság túlnyomó többsége alig 30 kilométerre lakik a munkahelyétől. Így ha az autókat villanyrollerekre cserélnénk, megszűnhetnének a dugók, nem lenne gond parkolóhelyet találni (ráadásul a parkolásért sem kellene fizetni) és mindenki kisimultabb idegrendszerrel érkezhetne munkába, mert előtte nem araszolt egy-másfél-két órán át gyökkettővel kilométereken keresztül. Ja, és a levegő minősége is jobb lehetne.
Ha a kormányok szeretnék elérni, hogy a lehető legkomolyabb hatása legyen az EV-knek az éghajlatra, akkor a személyautók gyártása helyett inkább a sokkal kevésbé csillogó igáslovak, a kereskedelemben használt járművek előállítását támogatják, míg az embereket egyre inkább arra ösztönzik, hogy váltsanak alternatív közlekedési megoldásokra.
Forrás:
Ajánlott cikkek:
- Fizetnél 418 milliót egy 1400 lóerős, kínai hipersportkocsiért?
- Kényeztesd magad egy elektromos Rolls-Royce-ban 197 millió forintért
- Íme egy különleges Golf GTI a Volkswagen gyakornokaitól
